Új utakon a B3 TAKARÉK

Új utakon a B3 TAKARÉK

Forrás:  www.avhga.hu
GARANCIA Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány KKV FEJLESZTÉSI melléklete a Kistermelők Lapjához

A takarékszövetkezeti szektor történetének eddigi legnagyobb egyesülésére került sor a nyár végén, miután tíz takarékszövetkezet fúzióját követően 2015. augusztus 31-ével létrejött a B3 Takarék Takarékszövetkezet, amely több mint 100 fiókjával és 100 milliárdos mérlegfőösszegével a közép-magyarországi és a közép-dunántúli térség egyik meghatározó pénzintézetévé vált. Az egyesülés körülményeiről, B3 Takarék üzleti terveiről, a várható hitelezési politikáról beszélgettünk Vida József elnök-ügyvezetővel.

Milyen elképzelések alapján és célokat követve jött létre a B3 Takarék Takarékszövetkezet?

A 2008-as gazdasági válságot követő bankpiaci és jogszabályi változások komoly kihívás elé állították a pénzintézeteket, és főként a kisebb hitelintézeteket. Az elmúlt években mind nemzetközi (európai uniós), mind hazai viszonylatban olyan új jogszabályi előírások születtek - gondolok itt többek közt a tőke- és likviditási követelmények folyamatos szigorodására (Bázel III.), a forintosítás hatására, vagy a szigorodó fogyasztóvédelmi ellenőrzésekre - amelyeknek egy kisebb szervezet a meglévő apparátusával, szakembergárdájával nagyon nehezen tud megfelelni. Mindemellett jól látható átrendeződés, konszolidáció zajlik a bankpiacon, amely egyre intenzívebb versenyt generál. Világossá vált: ahhoz, hogy ebben a megváltozott környezetben takarékszövetkezetként fel tudjuk venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal, egyesíteni kell erőinket, egységes szolgáltatási struktúra szükséges. Alacsonyabb költségszintre, több magasan képzett szakemberre, komolyabb hitelezési aktivitásra van szükség. Ez nagyobb üzemméretet és új működési modellt kíván. A mi egyesülésünket elsősorban ez a felismerés motiválta.

Mely takarékszövetkezetek vettek részt az összefogásban? Honnan ered a B3 elnevezés?

Tíz takarékszövetkezet: a Szentgál és Vidéke, az Alsónémedi és Vidéke, a Balaton-felvidéki, az Ercsi és Vidéke Körzeti, az Érd és Vidéke, a Forrás, a Kápolnásnyék és Vidéke, a Kaposmenti, a Sárbogárd és Vidéke, valamint a Zirci Takarékszövetkezetek vettek részt az egyesülésben. A B3 elnevezés pedig onnan ered, hogy az összefogásban érintett takarékszövetkezetek működési területe Budapest, Bakony és Balaton térségét fedi le. Egyúttal szerettünk volna a takarékszövetkezeti világban egy friss, újdonságérzetet közvetítő névvel megjelenni.

A takarékszövetkezeti integrációs célok hogyan jelennek meg a B3 esetében?

Ez a sokszereplős egyesülés nem jöhetett volna létre, ha nem születik meg 2013-ban az úgynevezett integrációs törvény (2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról). Az elmúlt két évben ugyanis a szektorban megteremtődtek az egységes üzletpolitika, a közös termék- és szolgáltatási struktúra kialakításának feltételei: ma a takarékok már egységes kockázatkezelési szabályok szerint működnek, fokozatosan összehangolják marketingtevékenységüket és ügyfél-akvizíciós módszereiket. Az integrációs folyamatnak ezek a lépései lényegesen egyszerűbbé tették az egyébként már régóta kívánt és sokak által szorgalmazott egyesüléseket a szektorban, ezzel lehetővé tették, hogy a takarékok mind a piaci súlyuk, mind a szolgáltatások terén minőségileg új kategóriába lépjenek.

Mióta készültek az egyesülésre? Az érintett takarékszövetkezetek hogyan viszonyultak a csatlakozáshoz?

Két évvel ezelőtt, még 2013-ban kezdtük el a tárgyalásokat és az előkészületeket első körben hat pénzintézettel, amelyhez később további négy takarék csatlakozott. A folyamat viszonylag gyorsan haladt, mert az egyesülés mellett szóló érvek racionálisak, a lefektetett víziónk és terveink pedig világosak voltak a döntésekben résztvevők számára. Így ugyanis jobb, kiterjedtebb és kedvezőbb feltételű szolgáltatásokat tudunk nyújtani, jobb eredményeket érhetünk el. Tavaly közel 70 takarékszövetkezeti vezető tisztségviselő részvételével rendeztünk egy fórumot, hogy elvi döntést hozzunk az egyesülésről. Itt csaknem valamennyi tag támogatta a fúziót. 2015 tavaszán pedig a tíz takarékszövetkezet közgyűlésein a részjegy-tulajdonosok döntő hányada is az egyesülés mellett voksolt.

Milyen általános üzleti terveik vannak, milyen növekedéssel, eredménnyel kalkulálnak?

Egy regionális pénzintézet, a közép-magyarországi és közép-dunántúli térségben vezető szerepű hitelintézet létrehozása a célunk. Úgy véljük, piaci erősség lehet az, hogy az ügyfeleket Budapesttől Balatonig egy takarék szolgálja ki. Komoly növekedésben gondolkodunk, elsősorban a hitelezés, és főként a vállalati (kiemelten a mikro-, kis és közepes vállalkozói) hitelezés területén. Itt mintegy 20-30 százalékos bővülés a cél. Amikor ilyen léptékű növekedésről beszélünk, azt is figyelembe kell venni, hogy a lényegesen nagyobb üzemméretből eredően az új, egyesült takarék lehetőségei a korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul jobbak lesznek: sok százmilliós hiteleket fogunk tudni önállóan, vagy akár a Takarékbankkal konzorciumban nyújtani, így az a nagyobb méretű vállalati kör is célügyfél lehet, amely eddig nem volt, nem lehetett az. A hitelezéshez ráadásul nagyobb és felkészültebb szakembergárda áll majd rendelkezésre. Emellett a költségek csökkentése sem elhanyagolható: a párhuzamosságok felszámolásával körülbelül 10 százalékos költségcsökkenés érhető el. A nagyobb üzleti aktivitás, és az alacsonyabb fajlagos költségszint eredményeként középtávon évi több százmilliós többlet eredménnyel kalkulálhatunk.

A B3 Takarék, takarékszövetkezetekre jellemző, a helyi gazdasági-társadalmi térbe való beágyazódása azért megmarad a jövőben is?

Természetesen igen. Az integrációnk alapcélja a vidéki gazdasági és finanszírozási lehetőségek feltérképezése, mind az agrár, mind a szélesebb értelemben vett vidéki vállalkozásokra, mind pedig a helyi lakosságra tekintettel. A korábbi ügyfélkör megmarad, sőt annak bővítésére törekszünk. A tevékenységünk racionalizálása alapvető folyamat, így változik a termékstruktúra is: bizonyos termékeket kivezetünk, de lesznek újak is. Például a betétkönyv típusú megtakarítási formának kisebb lesz a szerepe, a befektetési alapoknak pedig nagyobb. Ez utóbbiaktól ugyan még idegenkednek korábbi partnereink, de a pénzügyi kultúra fejlesztése is céljaink közt szerepel. Nagy súlyt fektetünk a fiatalabb, harmincas-negyvenes korosztály megnyerésére, amely számára a szövetkezeti hitelintézettel való együttműködés egy kicsit még szokatlannak tűnik.

Hogyan ítéli meg a hazai vállalatai, mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés helyzetét és kilátásait?

A mikro-, kis- és középvállalkozói (KKV), ezen belül az agrárvállalkozói hitelpiacon az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalkozások nem elég tőkeerősek, nincsenek feltőkésítve, s emiatt nem képesek elegendő fedezetet biztosítani a hiteleikhez. Ugyanakkor sok vállalkozás megfelelő üzleti tervet sem tud felmutatni, és nem rendelkezik elegendő ismerettel a finanszírozási lehetőségeket illetően. A B3 Takarék e problémák megoldásában is szerepet kíván vállalni, ebben segítséget nyújtanak számunkra a különféle kártyatermékek (például Agrár Széchenyi Kártya, Gazdakártya), és a készfizető kezességvállalással, hitelgaranciával igénybe vehető termékkonstrukciók.

Miképp igyekeznek kiterjeszteni finanszírozási tevékenységüket?

Beágyazódva a helyi közegbe, főként a kisebb vállalkozások esetében a finanszírozást igyekszünk összekapcsolni egyfajta mentorálási tevékenységgel, amely a termékeinkben is visszatükröződik majd. A vállalkozások adottságait figyelembe véve segítünk nekik összeállítani egy ésszerű üzleti tervet, a számukra releváns pályázati lehetőségekre felhívjuk a figyelmüket, élve az azokban megfogalmazott lehetőségekkel reális projekteket tudnak összeállítani, s ahhoz finanszírozást is biztosítunk. A nagyobb vállalkozások már más szinten mozognak, nekik a szokásos hitelezés mellett például az exportfinanszírozásban is megoldásokat tudunk kínálni.

Milyen lépéseket terveznek az üzleti elképzeléseik megvalósítására?

A mostani kb. 500 fős szakembergárda mielőbbi bővítésén gondolkodunk. A dolgozók szempontjából a nagyobb szervezet komoly előnyökkel kecsegtet: egy ekkora pénzintézetben egészen más karrierlehetőségek vannak, pozitívabb a jövőkép, így könnyebb a szakembereket megtartani és idevonzani is. Több mint 100 fiókunk Budapesten és négy megyében áll jelenleg mintegy 130 ezer ügyfelünk rendelkezésére. Fiókbezárásra a következő hónapokban nem, és később is csak indokolt esetben kerülhet sor, például olyan településen, ahol egymáshoz közel több fiók működik párhuzamosan. Arra lehet számítani, hogy új fiókokat nyitunk, mert az általunk megcélzott térségekben vannak még lefedetlen területek. A hitelezési piacon sok versenytársunk van, de egyik erősségünk épp az lehet, hogy a kettő-ötezres lélekszámú településeken is ott vagyunk, ahol a nagyobb bankok már nem jelennek meg.